Huszár Andrea és Mile Zsigmond zarándoklata során útmutatásul szolgált számukra P. Daczó Árpád Lukács ferences szerzetes Csíksomlyó titka című könyve, Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes középkori kódexe és Bálint Sándor néprajzkutató tanulmányai. A több, mint száz napos út egyik célja az volt, hogy felhívják a figyelmet Babba Máriára. A székelység és a gyimesi csángóság hosszú évszázadok óta emlegeti a Boldogasszonyt Babba Máriaként és több kegyhelyet is építettek a tiszteletére. A hosszú zarándokút másik mozgatórugója a népmesei motívumok és Mátyás király népmesei figurája volt. Huszár Andrea szerint Mátyás király alakja több környező ország népmeséiben is megtalálható és a mai napig nagy tisztelet övezi az igazságos királyt. A zarándokút harmadik alapköve az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend volt. Útjuk során több, pálos rendhez köthető helyszínen is jártak. Ebben segítségükre volt Gyönygösi Gergely pálos szerzetes 1511-es kódexe, melyet Árva Vince atya fordított latinról magyarra. Zarándoklatuk egyik legfontosabb állomása az erdélyi Dés városa volt, ahol meglátogatták Daczó Árpád Lukács ferences szerzetest. A 96 éves, Magyar Örökség díjas atya a Csíksomlyó titka című könyvében fejtette ki Babba Mária tiszteletének ősi hagyományát. Huszár Andrea és Mile Zisgmond fontosnak tartja, hogy Lukács atya áldásával vághattak neki a hosszú útnak. A visegrádi pár 108 nap alatt, 8 ország érintésével járta végig a történelmi Magyarország határait, a Kárpátok vonulatát követve. Az előadók elmondták, zarándoklatuk elsősorban személyes, belső igény volt, de útjuk egyfajta felajánlás is volt a Boldogasszonynak Magyarországért.