A tablók között sétáló látogató felfedezhet kisebb-nagyobb, egykor használatban lévő tárgyakat is, melyek Bandi bácsi hagyatékát képezik. Áprily Lajos, a nagy költő fia éppen 100 évvel ezelőtt, 1914-ben látta meg a napvilágot. A 20-as években, Kolozsvárott élő kisdiák számára a sport, a horgászat, a kirándulások mellett az akkor megteremtődő erdélyi magyar irodalom nagyjaival való megismerkedés jelentett élményt. Ugyan felnőttként a jog tudományával foglalkozott, de mindig megmaradt természet- és állatszeretete, mely az édesapjával tett kirándulásokból táplálkozott. Köztudott, hogy lényegében kedvtelésből meséket, állattörténeteket fordított és adott ki. Ezeket nagy örömmel és izgalommal forgatták, és forgatják a mai napig nemcsak az ifjabb, hanem az idősebb olvasók is. A dr. Jékely Endre életének legfontosabb mozzanatait bemutató tárlat megnyitóján Gaul Géza egyetemi adjunktus, a család jó barátja beszélt, aki felidézte saját gyermek, majd ifjúkorát, melyben Bandi bácsi különleges szerepet töltött be. Ő volt az, aki megtanította őt kajakozni, örülni az együtt zenélésnek, és értékelni az élet apróbb örömeit. Ahogyan a híres a visegrádiakról szóló írásban olvasható: „Szép és küzdelmes élet jutott neki osztályrészül, melynek történeti háttere Magyarország XX. századi históriája, Trianonnal és a két világháborúval.” Bandi bácsi 15 éve alussza örök álmát, de akik ismerték a mai napig emlékeznek a kedves idős bácsira, aki a Duna-parton vagy az Áprily-völgyben sétált.