Idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember pusztult el, mint a mohácsi csatában. A tahitótfalui megemlékezés Árvavölgyi Béla református lelkész szolgálatával kezdődött. A nagytiszteletű úr  röviden felvázolta a Don-kanyar tragikus történelmi eseményeit és kiemelte, hogy "noha háború zajlott, Isten szava mégsem maradt távol az őt szeretők szívétől".  G. Szalai István a tahitótfalui Szente János "A jeges Don" című versét olvasta fel, majd a költő egy másik versével megemlékezett Nagyházú Lajosról is, aki túlélte az ütközetet, családjához azonban nem jutott vissza. Az orosz fogságból hazafelé tartva meghalt a romániai Jászvásárban, testét jeltelen sírban temették el. Sajtos Sándor polgármester elmondta, hogy idén rendhagyó módon az iskolások nélkül gyújtják meg az emléktüzet, mert a diákok az országos megemlékezésen képviselik a falut. A tűzgyújtás és emlékezés végén a jelenlévők elhelyezték mécseseiket a 42-43-ban Tahitótfaluban elesett hősök sírjánál.