1963-ig magánemberek, amatőr zenészek tanították a gyerekeket, azóta folyamatosan van állami zeneoktatás Dunabogdányban.
A nyolcvanas évek elejére a zeneoktatás padlóra került, ekkor kezdett tanítani a frissen végzett Ott Rezső. Kezdetben a szentendrei zeneiskola kihelyezett tagozataként működött az intézmény, a hangszereket is onnan tudták beszerezni. Megalakult az Ifjúsági Zenekar, amely rendszeresen fellépett a környékbeli falvakban, sőt 1991-ben az Országos Nemzetiségi Fúvószenekari Találkozón a díjazottak között szerepelt.
1992-ben alakult meg az önálló Dunabogdányi Zeneiskola, ahol ekkor zongora, fafúvós, rézfúvós, előkészítő és szolfézs oktatás folyt. 1993-ban az önkormányzat jóvoltából az iskola önálló épületbe költözött. Három évvel később Kreiszné Ott Mária vezetésével létrejött az iskola vonószenekara, amelynek tagjai fúvósokkal a Gyermek Szimfónikus zenekarban is játszottak.
2007-ben a zeneoktatás beköltözött jelenlegi helyére, az általános iskola épületébe. Ugyan a teljes önállóságot elvesztette, az együttlétnek a költséghatékonyság mellett vannak más előnyei is. A nagyobb termekben akár a szimfonikus zenekar is tud próbálni, az iskola rendezvényein a zenetanárok együtt tudnak működni az általános iskolai tanárokkal. A diákok számára pedig nagy könnyebbség, hogy nem kell a tanórák után egy másik épületbe átmenni.
Ott Rezső, a zeneiskola igazgatója elmondta, a bogdányi zenei hagyományok megőrzése érdekében küzdeni kell, hogy a gyerekek a sok program mellett a zenélést is fontosnak tartsák.
A Cecília kórus idén ünnepli fennállása huszonötödik évfordulóját. Dunabogdányban a negyvenes évek előtt is volt templomi kórus, azonban 1955-ben a rendszeres megtorlások, fenyegetések miatt az atyák felhagytak a kórusvezetéssel. 1927-ben az akkori plébános, Hufnagel János állított össze egy egyházi énekeskönyvet, a magyarországi németek által ismert miseénekekből, melyeknek több feldolgozása is született. Ifjabb Hock Bertalan orgonakísérettel látta el, a szentendrei zeneiskola akkori igazgatója, Szári Mihály pedig négyszólamú korál műként dolgozta fel a hagyományos sváb miseénekeket, melyek a Cecília kórus repertoárjában fontos szerepet játszanak.
Az énekkar rendszeresen közreműködik az egyházi és községi ünnepeken, felléptek külföldön, többek közt Bécsben, Gerlingenben, Leutenbachban, illetve itthon több templomban.
Ott Rezső, az énekkar vezetője elmondta, nehéz volna a kórusba fiatalokat bevonni, ezért tervezi, hogy egy másik énekkart szervez az utánpótlás számára.