A történet az 1930-as években kezdődött, amikor gróf Károlyi Lászlóné született gróf Apponyi Franciska Zebegényben kirándult és annyira megtetszett neki a falu, hogy elhatározta, itt letelepszik. Mivel gyermekei már nagyok voltak, úgy gondolta van annyi energiája, hogy megpróbálja szebbé tenni a zebegényi gyerekek életét. Erre egy nagyon-nagyon különleges módot talált: alapított egy kis virágköztársaságot, amelynek tagjai a gyerekek voltak akik virágok, fák, cserjék és állatok nevét kapták, a grófnő maga is rendelkezett virágnévvel, ő volt a Napraforgó.  Nemcsak a növények tulajdonságait, de még a latin nevüket is megtanulták a gyerekek, akik csak úgy lehettek a virágegylet tagjai, ha betartották az öt szabályt: segíts másokon, szeresd az állatokat, szeresd a virágokat, minden nap valami jót cselekedj, az adott szavadat mindig tartsd meg! A Virágegyletben a lányok kötni, horgolni tanultak, énekeltek, táncoltak, színdarabokat adtak elő és sokat sportoltak a gyerekek. Az 1936-os berlini olimpia idején Apponyi Franciska grófnő elhatározta, hogy rendez egy gyermekolimpiát, melynek a Virágolimpia nevet adta. Ennek emlékére rendezték meg immár másodszor a Virágolimpiát Zebegényben, melyre a környékbeli iskolák és a testvértelepülés, Geresdlak iskolájának diákjait hívják meg. Sajnos a 13 meghívott iskolából mindössze háromból érkeztek diákok, de a főként ügyességi versenyszámokból álló gyermekolimpia így is nagyon jól sikerült. A rendezvényt az önkormányzat és a Zöld Panoráma Közhasznú Egyesület szervezte, a megnyitón közreműködött a Napraforgó énekkar és jelen voltak néhányan, akik személyesen is ismerték Apponyi Franciska grófnőt. Elbeszélésük nyomán betekintést nyerhettünk a 30-as 40-es évek zebegényi gyermekeinek életébe és megismerhettük a grófnő sokoldalú, színes, rendkívül humánus személyiségét.