Szatmári Ibolya református családba született, nagyapja presbiterként szolgálatot vállalt, betegeket látogatott, ahova unokáját is vitte magával. Ez mély nyomot hagyott Ibolya  életében. Árvavölgyi Béla középiskolásként kezdett el gyülekezetbe járni, és az ott szerzett örömteli élmények terelték a lelkészi hivatás felé. A két fiatal lelkész az egyetemen ismerte meg egymást. A lelkészi hivatás miatt vállalt távollét alatt érlelődött meg bennük az elhatározás, hogy házasságot kössenek egymással. Tahitótfalu gyülekezetének megkeresését meglepődve, de örömmel fogadták, Árvavölgyi Béla - megválasztása után - szívesen vállalta a tahitótfalui református gyülekezet vezetését.