Ezt követően egy német nyelvterülethez kötődő másik népszokásról a kútdíszítésről beszélt. A mai húsvéti ünnepkör régen a Víz ünnepe volt, ezért a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltekor tojásokkal, tavaszi virágokkal díszítették fel a kutakat, forrásokat és egyéb víznyerő helyeket az emberek.

A tojásdíszítés előtt a Napraforgó kórus tavaszi dalokat énekelt, majd megkezdődött a fa díszítése. Korábban a falu lakói közösen festették a tojásokat, ma már azonban mindenki otthon készíti el az életet szimbolizáló fára szánt díszítést, amelyeket a tér közepén egy fűzfára aggatnak fel. A tojásfadíszítés mellett Zebegényben is szokás virágvasárnap a barkaszentelés. Jézus Jeruzsálemi bevonulásának emlékére a 6-7. században az egyház pálmaszentelést és pálmaágas körmenetet rendelt el erre a napra. Mivel Magyarországon nem honos a trópusi növény ezért mise előtt barkákat szentelnek a katolikus papok. A megáldott ágak védelmet nyújtanak a zivatar, a villámcsapás és a tűz ellen.