Csehország területe és népessége is hasonló Magyarországéhoz. A 78 ezer négyzetkilométeren elterülő országban mintegy 10,5 millió ember él. A főváros, Prága a XXI. századra is megtartotta kisvárosias jellegét. Lakóinak száma a budapesti lakosság egytizede.  A Prágába érkező turisták aszerint szervezhetik a kirándulásukat, hogy éppen a románkori, a gótikus, a reneszánsz, a barokk vagy a modern művészeti építményeket szeretnék körbejárni. A fővároson kívül a magyarok által is kedvelt kastélyvárosokról és dél-csehországi területekről is beszélt a Cseh Centrum programszervezője, Gál Róbert.

Maga az intézmény, a Cseh Centrum a Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma által létrehozott és finanszírozott kulturális intézet, valamint az európai kulturális intézetek szervezetének – EUNIC-nak – a tagja. Küldetése a külföldi nyilvánossággal folytatott párbeszéd elősegítése, valamint Csehország reprezentálása a kultúra, a tudomány, az oktatás, a kereskedelem és az idegenforgalom területén. Segítséget nyújt a cseh kulturális programok külföldi bemutatásában, a vezető művészeti intézmények műsorába való beillesztésében.  A budapesti Cseh Centrum 1993 óta működik a Cseh Nagykövetség épületének Szegfű utcai szárnyában. A VI. kerületi Zichy-palota már 1922 óta a cseh, illetve akkor még csehszlovák külképviselet székhelye. Tevékenységük elődleges célja a cseh-magyar kulturális kapcsolatok további bővítése, a közös rendezvények támogatása, emellett egy kb. 3000 kötetes könyvtár működtetése és nyelvtanfolyamok szervezése.

A visegrádi előadáson az egyik kérdező felvetette, többen iúgy vélik, hogy mára a Visegrádi Együttműködés gazdaságilag és politikailag is meggyengült, és ennek okairól faggatta az előadót.

A további kérdések főleg a cseh-magyar kapcsolatra, a csehek Visegrádi Négyekhez való hozzáállására és az együttműködésben játszott szerepükre irányultak. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy hogyan lehetne erősíteni a két ország kapcsolatát.