Faludi Károly, a Zebegényi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is részt vett  az ünnepi alkalmon. Elmondta, az ő családjának is volt hajdanán egy kis szőlőültetvénye, még emlékszik a szüretre is. Több tényező is közrejátszott abban, hogy ma már nincsenek szőlőültetvények a faluban. Az első csapást a szőlősgazdákra a filoxéra nevű kártevő elterjedése mérte, amelynek következtében szinte teljesen kipusztult az összes szőlőültetvény. Ezt követően újrakezdétk a szőlőtermesztést, de nem sokáig örülhettek, mert megindult a téeszesítés, majd a 70-es években a kisajátítás tette rá a pontot a szőlő- és gyümölcstermesztésre.

Batki László elmondta, fél hektáron összesen 1500 tőkét telepítenek, és igyekeztek a hagyományokat és a szakmai szempontokat is figyelembe venni a szőlőművelési mód és a szőlőfajta kiválasztásakor. Olaszrizlinget fognak termelni, és úgy számolnak, hogy minden tőkéről egy palacknyi bor fog lejönni, tehát reményeik szerint 1500 palack bort készítenek évente, melyet kizárólag a településen szeretnének értékesíteni.

Az ifjú szőlősgazda a családias hangulatú, ünnepi alkalmon hangsúlyozta: "Számomra a szőlő megtestesíti azokat az értékeket, amiket a svábok nagy értéknek tartanak és bár nem volt szőlőművelés, de ezek az értékek családon belül tovább öröklődtek, mint a szorgalom, a kitartás a leleményesség és a takarékosság. Ezek a tulajdonságok, úgy gondolom, hogy elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki szőlőt tudjon művelni. ... Egy bak művelésű támrendszert fogunk itt kialakítani, ami megegyezik azzal, mint amit az itt élők használtak. Valamint ugyanúgy természetesen, vegyszerek és műtrágya nélkül fogjuk az ültetvényt gondozni. Fontosnak tartom még azt is, hogy a szőlő az nem csak egy növény, nem csak egy gyümölcs, hanem egy jelkép is. Bízom benne, hogy Zebegénynek egy új lendületet, egy új erőt fog adni, hogy újra van szőlője, és újra van bora, és ezért jelképesen szeretném ezt az ültetvényt fölajánlani Zebegénynek és az itt élő sváb közösségnek."