Szabó Aranka, Illyés Gyula: Óda a törvényhozóhoz című 1965-ban írt versét szavalta el, majd az iskolások műsora következett. Szabó Gyula Győző: Kányádi Sándor Napló töredékek- felemás őszi ének című megzenésített versét énekelte el gitár kísérettel.

 

Molnár Csaba polgármester ünnepi beszédében, az emlékezés kötelességére és az utódok felelősségére hívta fel a figyelmet. Kitért  a történelmi távlat kérdésére, elsősorban azok előtt kell tisztelegni, akik átélői voltak az eseményeknek, nem azok előtt, akik kiállnak és ’56-ról beszélnek úgy, hogy akkor még nem éltek. A forradalom kezdetben politikai revolúcióként zajlott a korábbi századokban, mely felfordulást jelentett, de a 20. századra minden elsöprő erővé nőtt. A gondolat egyben felelősség is. Az 1956 és 1990 közötti 3 évtized szabadította meg az országot az idegen fennhatóságtól, mely tehát egy hosszú, de eredményes folyamat volt – monda Molnár Csaba. A tettekkel mindig el kell tudni számolni, nincs olyan, hogy régen történt, felejtsük el. Nem lehet olyan, hogy következmények nélküli világ. Nem volt 1956-ban sem és ma sincs ilyen. Ma Magyarországon történelmi pillanatot élünk át, mely részben 1956 öröksége, ezzel a lehetőséggel élnünk kell, mert ezt kaptuk elődeinktől. Muszáj hinnünk az igazság, a béke és az összefogás erejében, mert csak ez vezethet nemzeti elkötelezettséghez és maximális demokráciához – figyelmeztetett Molnár Csaba polgármester.