Közélet 2011 Okt 06 10:22

Második lett Soós Sándor A dunakanyari út menti szakrális emlékek elnevezésének tanulságai és magyarázatai című dolgozata

Száznegyvenöt pályamunka érkezett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) és az Anyanyelvápolók Szövetségének közös, 2010. évi anyanyelvi pályázatára, amelyet az idén Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai címmel hirdettek meg. A díjkiosztót kedden tartották a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke a díjátadón elmondta, hogy a 145 pályamunkából több mint negyven a határon túlról érkezett, nagyobbrészt Erdély területéről, de küldtek dolgozatokat Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából is. A pályázók közül nyolcan voltak húsz éven aluliak, a legfiatalabb munkát egy tizenkét éves tanuló adta be, a legidősebb jelentkező 86 éves.

Mint Grétsy László kiemelte, nagyon nehéz dolga volt a bírálóbizottságnak, mert "zömmel nagyon színvonalas pályamunkák futottak be". Ezért az eredetileg kitűzött hat díjat megosztották, valamint három különdíj kiosztása mellett döntöttek. Emlékeztetett arra, hogy az először 1999-ben meghirdetett pályázat célja a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat megerősítése, valamint az anyanyelv ápolása, művelése, "becsben tartása". Hozzátette, hogy a dolgozatok "legjavát" az idén is kötetbe szerkesztik, a könyvet a pályázók, valamint egyetemi, főiskolai tanszékek kapják meg. Szőcs Géza, a NEFMI kultúráért felelős államtitkára beszédét Cserép László, a minisztérium közművelődési főosztályvezetője olvasta fel. Üzenetében az államtitkár felidézte: az Országgyűlés múlt hétfőn egyhangúan úgy döntött arról, hogy november 13-át a magyar nyelv napjává emeli, 1844-ben ugyanis ezen napon tették a magyar nyelvet államnyelvvé. Szőcs Géza üdvözölte a nagy számú pályázatot, valamint kiemelte: "a nemzeti önazonosságunk talpkövének számító magyar nyelv védelme, fejlesztése, a normatív nyelvhasználat képviselete intézmények, szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége". Az anyanyelvi pályázat első díját megosztva kapta Lőrincz Ilona Székelypálfalva beszélő helynevei, Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében és Bencze Imre Tehénnyergelők című munkája. A díjjal 250-250 ezer forint is jár. A 150-150 ezer forinttal járó második díjat Soós Sándor A dunakanyari út menti szakrális emlékek elnevezésének tanulságai és magyarázatai, Király Lajos Tíz Somogy megyei község helyneveinek névtani tanulságai, valamint Mihály Tibor Oroszhegy helynevei című dolgozata kapta. A harmadik díjat Sebő József A bakony-balatoni táj beszélő nevei, Salamon Ferenc Sándor Érdekes háromszéki helynevek, különös tekintettel Csernáton helyneveinek vizsgálata című műve, K. Német András Ráctemplom, Pusztaszentegyház, Templomhely. Elpusztult középkori templomok emléke földrajzi helyneveinkben - különös tekintettel Tolna megyére elnevezésű pályamunkája kapta. Szintén harmadik díjjal jutalmazták Kiss Kálmán Túrterebes földrajzi neveinek története című munkáját. A negyedik díjat négy pályázó, Sylvester János, Erdélyi Erzsébet, Schön Mária-Harmath Lajosné, Dénes József Attila, Varga-Dobai István, valamint Kiss Mónika kapta megosztva. A NEFMI különdíját Bura László vehette át Helyneveink érdekességei, tanulságai, nép magyarázatai című munkájáért. Az Anyanyelvápolók Szövetségének különdíjait Fercsik Erzsébet és Raátz Judit a Keresztnevek a földrajzi nevekben - a földrajzinév-adás motivációi című dolgozata, valamint Tóth Ilona A helynevek rendszere a kárpátaljai Szőlősgyula nyelvhasználatában című pályázata kapta. A szövetség további 21 elismerő oklevelet is kiosztott.