Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben még egy előadást tervez, mely az 1950-es évektől kezdve napjainkig tekinti majd át az eseményeket. Magyarországon a nyugati építési hagyományokat a 19. század második felétől követték a tervezők, erre utal több vidéki református épület is, például Szegeden a Kálvin Téri Református Templom vagy Debrecenben a Kossuth- utcai református templom. Ezek a szakrális helyek már külső kialakításukban és elrendezésükben is követik a nyugati mintát – mondta a művészettörténész. Az 1920 és ’48 közötti időszakra viszont ismét a hagyományos téglalapalapú templomok kerültek előtérbe, hasonlóan a pócsmegyerihez, mellette nagyobb hangsúlyt kaptak a sajátosan református és magyaros díszítőmotívumok. Megjelentek az egyszerű kevésbé díszített stílusirányzatok és a modern Bauhaus egyes elemei is – mondta Millisits Máté.