A mai biológiai védekező technikák a szúnyogirtásban a legsikeresebbek – mondta el Csuja László. A hatvanas évek második felében egy Izraelbe kivándorolt biológus figyelte meg a Negev sivatagban, hogy két pocsolya közül az egyikből rengeteg szúnyog fejlődött ki, a másikból pedig egy sem. A rovarmentes tócsából kiterjesztett egy bacilust, amelynek kiszárított, por változatát megetették a szúnyog lárvákkal, azok pedig elpusztultak tőle. Csuja László elmondta, a módszer hátránya, hogy mivel az alkalmazás területét fel kell térképezni, merre találhatóak rajta pocsolyák és pangó vizek, hosszadalmasabb munkával jár, mint a kémiai permetezés. Előnye pedig, hogy ez a bacilus az édesvízben a szúnyoglárvával együtt elbomlik, és az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig nincs hatással. 

A súlyosan környezetszennyező és nem szelektív kémiai szúnyogirtás a védett területeken nem alkalmazható, ugyanakkor a lakott területek közelében még ezt használják Magyarországon. Emiatt egyrészt csökken a madarak számára a rovartáplálék mennyisége, illetve a méreganyagokkal szennyezett legyeket, méheket, szúnyogokat elfogyasztó kétéltűek, hüllők és madarak elpusztulhatnak. Feltételezések szerint ez lehet az egyik oka, hogy a repülő rovarokra vadászó molnárfecske hazai állománya a felére csökkent. A szúnyogirtást követően megfigyeltek már konkrét madárelhullásos eseteket is – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. A meleg ködképzéssel történő földi irtás pedig a szervezetre is ártalmas, ugyanis a lebegő párával beszívja a méreganyagot az ember.

Csuja László elmondta amellett, hogy a kémiai szúnyoggyérítés ártalmas az emberi szervezetre, hatékonyatlanabb és gazdaságtalanabb is, mint a biológiai irtás. Magyarország települései azonban, azért választják ezt a módszert, mert az állam viseli annak költségeit. A szúnyogirtással foglalkozó vállalatoknak pedig jobban megéri a drága kémiai szerekkel permetezni, mint a biológiai módszert választani.  A biológus kiemelte, azért ellenpélda is van az országban, hiszen Szegeden például már évek óta megoldott a biológiai gyérítés.