A tavaszi Szent György napi jószágkihajtáskor, valamint az őszi, Szent Mihály napi behajtáskor szervezik meg mindig a Vasárnapi Vásárnapot. Szeptember 29-én, Szent Mihály napján a hagyomány szerint beterelik a mezőről a jószágot a pásztorok, elszámoltak a gazdáknak.
Szőlővidékeken, főleg a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának nevezik ezt a napot, ugyanis Szent Mihály napja a szüret megkezdésének is az időpontja. A Vasárnapi Vásárnapon jelképesen erre is emlékeztek a szüreti felvonulással. A Tahitótfalui Óvodák pedagógusai, a szülők és a gyerekek pedig mustkészítéssel hívják fel a figyelmet arra, hogy a Tahi-domboldalon valamikor jelentős volt a szőlőtermesztés, borkészítés.
A rendezvényen jelen volt Marton Zoltán a Tahitótfalui Szent István Király Templom plébánosa, aki megszentelte a szőlőkoszorőt, ezzel kérve Isten áldását a termésre.
A híd melletti nagy füves terület idén is megtelt a kör alakban elhelyezkedő árusokkal, akik kizárólag a szervezők meghívására érkező, magas színvonalú terméket előállító kézművesek, termelők. Minden vásárban helyet kapnak a népi mesterségek képviselői, mint például a kosárfonó, a nemezelő, fazekas, szűcs és szövő mesterek. A portékákat a vásári kikiáltó ajánlja a vásárlók figyelmébe, egyúttal felhívja a figyelmet és toborozza a közönséget a következő programokra és a népi játékokon, eszközökön alapuló vetélkedők lebonyolításában is övé a főszerep.
Idén visszatért az a korábbi gyakorlat, hogy a programok a kör közepén található nagy füves területen zajlottak. A gyerekeket minden évben népi játszóház, porontyfuvarozás és az állatsimogatóban marha, ló, juh, kecske várja.
Minden évben meghívnak a szervezők egy hiteles előadót, aki ötletes díszletekkel, szép magyar népmesét ad elő a gyerekeknek.
A Szentendrei-szigeten több népzenész is lakik, akik évről-évre zenélnek a vásárokban.
Hagyomány az is, hogy évről-évre kiállítást vagy bemutatót szervez Béres Gabriella és Magyar Orsolya, idén a Tahitótfalui Lovas Sportegyletnek köszönhetően gyönyörű fogatokat láthatott a közönség, a Magyar Családi Gazdaság ifjú lovasainak alakzatlovaglása, a pócsmegyeri Borda család tagjainak harci bemutatója, a győri Gelencsér család trükklovaglása és a köböre ízelítő mellett.
Idén is volt műhelybeszélgetés, amelynek során négy helyi önellátó porta gazdájával beszélgetett Béres Gabriella: Mocskonyi Reával, a Mocskonyi kecsketanya-, valamint Nagy Sándor Henrikkel a Tahiban található méhészet tulajdonosával, Dr. Magyar Gáborral a Családi Magyar Gazdaságban megvalósuló többlábon álló önellátó portáról esett szó, Csörgő István pedig a tahitótfalui pisztrángtelepéről beszélt a hallgatóságnak.
A rendezvény az őrtűz meggyújtásával zárult. A jószágok behajtásakor mindig volt egy-egy állat, amely elszakadt a ménestől, gulyától vagy nyájtól, ezért a határban meggyújtott őrtűz segített abban, hogy az elkóborolt állatok hazataláljanak.
